tartalommarketing header
Blog

Tartalommarketing stratégia a 21. században

Megéri-e továbbra is tartalmat készíteni?

A tartalom – önmagában – többé nem érték. Az interneten fellelhető cikkek és blogbejegyzések nagy részét senki sem olvassa el. A videók nagyobb részét alig nézi meg néhány ember.

A tartalomból iszonyatos bőség van, ami nem is csoda, hiszen ma bárki klaviatúrát ragadhat, bárki elmondhatja a véleményét egy videóban, és bárki néhány perc alatt összedobhat egy blogot vagy közösségi média oldalt.

A blogok és a cikkek olvasottságát ugyanakkor az is rontja, hogy az emberek egyre türelmetlenebbek. Rengeteg dolog elveszi a figyelmünket, ezért a legtöbb esetben maximum átfutjuk a minket érdeklő írásokat. Ritka az, hogy figyelmesen végigolvasunk és értelmezünk is egy cikket. Azonnal akarjuk az információt, nem akarunk keresgélni és gondolkodni.

Nem hiszed el, hogy így van?

Az alábbi számok és tények pont ezt bizonyítják:

  • A felhasználók 55%-a kevesebb mint 15 másodpercet tölt egy oldalon
  • A látogatók egy oldalon a szöveg max. 20%-át olvasták el. Ez egy 2008-as adat, szóval el tudjuk képzelni, hogy nem lett ez jobb azóta, hiszen egyre több a tartalom, és egyre kevesebb időnk van rá.
  • A hőtérképes elemzéseken az látszik, hogy a felhasználók F alakban nézik végig a weboldalakat. Azaz sokkal inkább pásztáznak, mint valóban olvasnak
  • A felhasználók az oldalon töltött idő 80%-ában a hajtás feletti tartalmat nézik. Csak az idő 20%-ában görgetnek le, hogy az alsóbb oldaltartalmakat is elolvassák.

Forrás: überflip

Nyilván végtelen hosszan lehetne a statisztikát idézni, de a tendenciák szerintem mindenki számára egyértelműek.

Éppen ezért amellett fogok érvelni, hogy egyetlen cégnek sem éri meg tartalmat gyártani, egy kivétellel: ha tartalommarketing stratégiát alkot.

Ebben a cikkben pontosan ezt szeretném körüljárni, hogy hogyan készítsünk tartalmat a 21. században, úgy, hogy az erre költött energia, idő és pénz valóban megtérüljön.

Mi a célja a tartalommarketingnek?

  • Márkaépítés: pl. szakértői márka kialakítása szakmai cikkekkel
  • Látogatók szerzése és keresőoptimalizálás: több látogatót szerezni, azáltal, hogy olyan témáról írunk vagy beszélünk, ami az embereket érdekli
  • Értékesítés: bár az értékesítési szövegek eltérnek, a kettő nem választható élesen külön egymástól

Ezek a célok természetesen nem mondanak egymásnak ellent. Sőt, érdemes egyszerre mindegyiket szem előtt tartani. Ha a cikk szakmai tartalma erős, az segít márkát építeni, de értékesíteni is, hiszen bizalmat ébreszt a látogatókban.

Stratégia

Mindezt modellezhetjük egy hosszabb, több lépcsőfokból álló folyamatként is:

tartalommarketing stratégia többlépcsős modell

Ez a modell a tartalmakat több cél szerint is csoportosítja.

Az első körben tehát gondoljuk azt át, hogy mi a tartalom célja:

  • Látogatókat szerezni
  • Kapcsolati információt szert tenni: ezt nevezik „lead generation”-nek, hiszen itt a felhasználó kifejezi, hogy érdekli őket a tartalmunk, tehát érdeklődővé válik
  • További interakció és értékesítés

Ez a modell hasznos lehet olyan szempontból, hogy segít nekünk folyamatokban gondolkodni. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy adott tartalom egyszerre motiválhatja az értékesítést, nyújthat hasznos segítséget a felhasználónak és segíthet minket a márkaépítésben.

Ráadásul egy nagyon fontos dologról eddig nem sok szó esett. Nevezetesen, hogy a tartalmat el is kell juttatnunk a tartalomfogyasztókhoz. Másképpen irreális eredményeket várni, bármilyen nagyszerű is legyen a tartalom, amit készítettünk. Ez a disztribúció, ami a következő modellünkben már szerepel.

SEO tartalommarketing modell

A probléma az, hogy ezek a modellek különböző szemszögből néznek a tartalommarketingre. Olyan megoldás kellene, amit hatékonyan tudunk használni a napi munkánk során, anélkül, hogy csak összezavarna bennünket.

Ehhez kis változtatásokkal, de elég jó alapot nyújt a SeoClarity modellje.

Nézzük át ezeket a pontokat egyenként!

Tervezés

A tervezés fázisában értelemszerűen 3 kérdésre kell választ adnunk:

  • Kinek készítjük a tartalmat? Ki a célcsoport?
  • Mit készítünk pontosan és milyen formában?
  • Miért készítjük az adott tartalmat? Mi a célunk vele?

Elkészítés

Az elkészítés során a következő szempontokat vegyük figyelembe, ill. ezek alapján utólag is ellenőrizzük a tartalmat. Nyugodtan lehet magasabb a mércénk magunkkal szemben, mert értéktelen tartalmat nem éri meg gyártani, akkor sem, ha sokkal könnyebb és gyorsabb.

  • Kellően könnyen követhető-e a gondolatmenet? Izgalmas és érthető-e?
    Nincs szükség arra, hogy bonyolultan írjunk vagy bonyolultan fejezzük ki magunkat, akkor sem, ha a téma nehéz. Legyen közérthető és a célcsoportunk számára megfelelő stílusú. Ha írott szövegről van szó, akkor fontos, hogy tagoljuk a szöveget.
  • Kellően alátámasztott-e? Hitelesnek tűnik a tartalom?
    Ha a potenciális érdeklődő, vásárló nem hisz nekünk, ha nem tűnik a tartalom bizonyítékokkal alátámasztottnak, akkor semmiről sem fogjuk tudni meggyőzni az illetőt. Hozzunk bátran példákat akár a saját életünkből vagy a szakmai tapasztalatainkból, adatokat, képeket, grafikonokat.
  • Megosztásra érdemes a tartalom?
    Ha közérthető, érdekes és igényesen kivitelezett, akkor igen.
  • Meg fogják találni a keresők?
    Ez már részben a disztribúciót érinti, de mégis itt szerepel. A tartalmat ugyanis optimalizálni kell. Használni kell a fontos kulcsszavakat a szövegben és a címekben. A tartalmi- és keresőoptimalizálás külön cikket érdemel, ezért itt most mélyebben nem lesz róla szó.

Disztribúció

Ez az egyik legfontosabb eleme a modellnek. Néha előfordul, hogy silány minőségű tartalmakra is rámondják az emberek, hogy milyen jó, miközben az internet tele van értékes tartalommal, csak éppen senki sem fedezi fel.

Ezen segít a disztribúció. Azaz, hogy ha már dolgoztunk vele, és meggyőződtünk róla, hogy az emberek figyelmére érdemes a tartalmunk, akkor el is juttatjuk hozzájuk. Számos csatornát igénybe vehetünk, és érdemes is ezeket használni.

A legtöbb embernek annyi jut eszébe először, hogy kiteszem a weboldalra a cikket, feltöltöm a YouTube-ra a videót, és aztán megosztom a Facebookon. Szerencsére ennél több lehetőségünk van, és az fog nyerni, aki a lehető legszélesebb körben tudja a tartalmát eljuttatni az emberekhez és piacosítani.

Tartalommarketing disztribúció modell

A fenti ábra a különböző csatornákat foglalja össze és csoportosítja.

Ezek a következők:

  • a saját médiafelületeink: pl. weboldal, blog, saját közösségi média profilok
  • fizetett megjelenések: pl. PPC, display hirdetések, influencer marketing, közösségi média hirdetések
  • megosztások: pl. említések más oldalakon, közösségi média megosztások, értékelések

Gondoljuk át, hogy melyik csatornákat akarjuk használni, és aztán mehet a tartalompromóció megállás nélkül. Így visszajelzéseket is kaphatunk a közönségünktől, amelyek alapján aztán tovább tudjuk fejleszteni a tartalmainkat, vagy új tartalmakat tudunk készíteni, ami jogosan tart számot érdeklődésre.

Elemzés

Az elemzés már a tartalom közzététele és disztribúciója után történik. Nyomon követhetjük, hogy a felhasználók hogyan lépnek interakcióba a tartalommal.

Pl:

  • mennyi ideig olvassák vagy nézik azt
  • milyen hozzászólások, visszajelzések érkeznek
  • mennyi megosztást ér el, milyen elérést tud produkálni a közösségi médiában
  • mekkora forgalmat eredményez
  • hogyan szerepel a keresőkben
  • mennyi kattintást eredményeznek a linkek
  • mennyi feliratkozást, vásárlást vagy más konverziót ér el

Természetesen elsősorban a célunktól függ, hogy mit szeretnénk vizsgálni ezen a téren.

Ma már analitikai eszközök széles tárháza áll a rendelkezésünkre, de az induláshoz elég a Google Analytics, ami széleskörű statisztikákat biztosít a weboldalainkról, ill. a különböző közösségi média oldalak (Facebook, Pinterest, Instagram) vagy a YouTube elemző eszközei.

Felhasznált források és további olvasnivaló: